Segíteni jó-önkénteseink élményei

PDFNyomtatásE-mail

Hétvégén sérült sportolók atlétikai versenyén segédkeztünk a Honvédban.
Amikor megérkeztünk, féltünk egy kicsit, hogy hogyan fognak minket fogadni, de később nagyon jól megszoktunk mindent. Jó volt látni, hogy milyen kitartóak és vidámak. Az utolsó helyeknek is úgy örültek, mintha nyertek volna. Vegyes volt a mezőny, a kicsik és az idősebbek együtt versenyeztek. Néhányukkal nagyon jól összebarátkoztunk.
Először a versenyzőket kísértük versenyszámuk helyszínére, megvártuk, míg mindenki sorra kerül, végül visszakísértük őket a pihenőbe, a versenyeredményeket pedig átadtuk a bíráknak. Később az érmek megírásában és kiosztásában segédkeztünk.
Nagyon felemelő volt látni az örömöt az arcokon. Bár már korábban haza kellett volna mennünk, mi ottmaradtunk a rendezvény végéig.  A szervezők hívtak minket, hogy másnap is jöjjünk, de nekünk sajnos másnapra már programunk volt, ám amikor a sérült versenyzők is hívtak minket, úgy éreztük, félre kell tegyük egyéb elfoglaltságainkat.
Vasárnap is sokat segítettünk, ott maradtunk a verseny végéig.
Ezután boldogan tértünk haza azzal az érzéssel, hogy sok embernek segítettünk.
Jövőre is szívesen mennénk!
Naszlady Luca, Nagy Alexandra, Bozsits Míra (Arany János Általános Iskola és Gimnázium, 7.osztály)